2001. augusztus 11. szombat
(Az Ó, Globalizáció! - költői veszély a tekesedésről című versemet másnap folytattam. E folytatás már nem került be A Poézis Elvén - Das poethische Prinzip -The Poetic Principle című kötetbe /szerkesztette Karl Messer (mint kezdeménező), Juhász Emese (antológia) és Litván Péter (mint házigazda), Könyvterv és grafika Fekete Balázs/ című kötetbe
(délután)
A tekesedés tovább folytatódik.
A verselés csak most került elo
a sutból hosszabb tetsz-szünet után.
A fentiekbol azt szurtem le éppen:
"a szabadesés nem felemelo".
Ugyan, miért is kéne mindig,
mivégre, überhaupt, de tényleg?
Mi fránya okból voln' muszáj
mindig csupán prózában ömleni?!
Mit? Próza?! Nem is értem.
Nem Róza? azt még érteném.
S Egyik név olyan, mint a másik:
Miért Róza, miért nem Petru Groza?
De hagyjuk! El, ömlesztett szöveg!
Nem kell a Róza, Gróza, próza.
Vers? Inkább! Jöjj, hát! Rajta! Prósza!
Versláb, vigyázz és középre nézz!
Le, gúzsba! Ott táncolj, gyerünk!
- a vonatom elmegy mingyár' megin'
- Most end, ne nemsokára
lesz megin' begin
(este)
Megin' begin - ígértem, és betartom
Máris betartok önmagamnak
Pedig mesélni volna tisztem
különben többen fönnakadnak.
Azon, hogy - tényleg! - miért is hallgatok?
miért nem beszélek inkább arról,
hogyan szavaltak tegnap este,
minek volt otthona a Goethe Institut?
Pár szót: volt nyelvi katyvaty, temérdek
kozmopolita, tisztátalan beszéd,
angol, német, latin, görög szó
fonódott össze s tartott szerteszét.
Litván Péter szinkrontolmácsola.
Elottünk, olykor, bal és jobb hasábos
többnyelvu kézirat segíte.
Máskor meg szóla ének, s zongora.
Egyszerre szólt frakkban fülünkbe
németül költo, angolul szinész
magyarul - óh, poéta nemzet! -
az írásvetíto.
Megin' késore jár, end van már megin',
de nemsokára lesz majd új,
lesz megin' begin