2001. augusztus 10., péntek

Ó, Globalizáció! - költői veszély a tekesedésről

2001. augusztus 10.  péntek

Ó, Globalizáció!

- költői veszély a tekesedésről -

szavaim homokszemek a költészet óceánjának gépezetében




Barátaim, glóbusziak, földieim,
figyeljetek rám.
Temetni jöttem a vakációt
És dícsérni
- a globalizációt:

vakáció
akáció
káció
áció
ció
ió

ó,

ió
ció
áció
záció
izáció
lizáció
alizáció
balizáció
obalizáció
lobalizáció

Globalizáció!

Ó, globalizáció!

Mondd, ki vagy mi vagy te?
Lehet-e megszólítani?
Személy ha nem vagy: személyesíteni?
Azt mondni Neked: "Te" s "Neked" -
Lehet?
Avagy túl vagy Te már mirajtunk,
Avagy túl Jón és Rosszon is? -
Avagy bist du schon jenseits?
Oder are You well beyond? -
Avagy Te magad vagy a Rossz?
Avagy Te magad vagy a Jó?
Right or Wrong?
Ne kertelj, jó?!

Jó vagy, vagy rossz vagy?
Vagy-vagy vagy, vagy nem vagy vagy-vagy?
 

Kik fátylat viselnek, kik meg kacagányt, kik hetyke pityke mellényt, kik sújtásos, vértes, szíjas, kitüntetéses díszkosztümöt, kik népi egyszerut vagy mintást, fodrosat, kik szárit, szoknyát, bo gatyát, csuhát, mezt, kimonót, vagy háziszottest, hagyományait ápolván sok glóbuszi divatnak, a globalizációt mind-mind utálják és egyként megvetik, mer' úgymond' mindent egy kaptafára ráeroltet, mert agyunk kimossa, mert zsebünk' kifosztja, környzetünk' megmérgezi, s nagyink lokál-egyén-pitéjét globál-egyen-pizzára váltja fel. Mert mindig a Coke, a Marlboro, a Microsoft a CNN. Földünk, a Glóbusz, szunet nélkül  melegszik, fajok, kultúrák, múltak végképpen tunnek el.
Kihalnak nyelveink is -
ó, nem, nemcsak ez. -

De miért?
Ó, miért?

Az a fránya csúnya fauszti dzsinn
- az, ki szabadjára engedett
nagyon sok baljós szellemet,
láncait mar elvesztett,
egész világot mégse nyert
Frankenstein Gólemet -,
az a hibás!

A globalizáció, szegény,
báránynál ártatlanabb.

A globális kapitalizmus van hibás,
az van hunyó.
Hibás a pénz s a gravitáció!

Az úgy volt, hogy Newton éppen
sétált a kertben, s az almafáról
szép piros alma hullott elébe:
Magához vonzotta a tömeg, a Föld.
Az alma mindig arra pottyan,
amerre a Föld, a tömeg vonzza ot.
A pénz meg, lám, az is mindig csak arra megy,
Ahol tömeg van: pénz, pénz, pénztömeg.
A néptömegnek Newton és sok más altruista
olykor ha némi pénzt utal,
élelmiszert küld, tanít,
segít, használ, keres, talál,
hiába - amíg a pénz, a mozgatók legfobb rugója
magától mindig a pénztömeghez gravitál.
E berendezés méltány- s igazságtalan:
a szabadesés nem felemelo.

Különben is:
Ez tokekoncentráció,
s nem globalizáció.

Egy módja azért mégis látszik annak,
hogy a tekesedés ijeszto góleme
rokonszenvesb arcát mutassa:
ha fellépésünk közös, nyílt, aktív, publikus.
Adjuk át mindenünket a nagy közösbe,
nem várván cserébe semmit,
adjunk, for free use,
és cseppet sem félve,
mint Isten elott,
osszunk meg minden információt.
Géntérképünk és minden eszménk,
Még az álmunk is open source legyen.

Nézd az agysejteket a szürkeállományban!
Együttmuködésük mily csodálatos!
Szisztémák legszebb rendszere,
Gascogne-i szelleme,
Ó agyteke!
De képzeld csak el a másikat, a földtekét!
- Nemsoká leszünk rajt' is tízmilliárdnyian! -
ha ottan (itten...) minden ember
úgy hálózódna és muködne össze, mint sejtjeink az agyunkban teszik,
akkor az - ez - mondd, mi lenne?
Föld-nyi integráció?
Gondolkodó glóbusz?
Vagy - globalizáció?

 

- post-anti-copyleft: alias gerlo, 2001 -

Felolvastam a goethe intézetben, a globalizációról szóló verses konferencián, augusztus 10-én este, kb. nyolckor.

 

2001. augusztus 10. 22:03 | bloggerlo

több mint bnapló
Alább igazi blog következik, de korábbi bnaplók rekonstrukciója is; olyan blog tehát, amelynek nemcsak az új, hanem az archív bejegyzései is folyamatosan frissülnek.